Közérdekű dokumentumok
 
Egyesületünk alapszabálya
Egyesületünk 2014. december 20-án tartott taggyűlésén elfogadta módosított alapszabályunkat.
A legfrissebb Alapszabályt lentebb, illetve itt elolvashatjátok!
 
Belépési nyilatkozat
Amennyiben egyesületünk tagja szeretnél lenni, töltsd le a belépési nyilatkozatot, töltsd ki a kért adatokat és add oda szakosztályvezetődnek!
 
Meghatalmazás
Amennyiben egyesületünk tagja vagy, de nem tudsz ott lenni taggyűlésünkön, viszont átadnád egyesületünk egy másik tagjának szavazati jogodat, úgy kérjük töltsd le (majd pedig töltsd ki) az erre vonatkozó meghatalmazást, és tanukkal együtt írjátok alá! Így távollétedben is élhetsz szavati jogoddal és befolyásolhatod a döntéshozatalokat.
 
Közhasznúsági jelentések
Törvényi kötelezettségünknek eleget téve, a lentebbi linkekről letölthetők az előző évek közhasznúsági jelentései. A további jelentéseket hamarosan feltöltjük!
 
Adó 1%-os felajánlások
Civil egyesületként bevételeink jelentős része a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásokból adódik. Az elmúlt években ezek a felajánlások a következőképp alakultak:
  • 2016-ban 463 101 Ft
  • 2015-ben 373 396 Ft
  • 2014-ben 383 115 Ft KOZ15
  • 2013-ban 286 464 Ft KOZ14
  • 2012-ben 252 321 Ft
  • 2011-ben 330 078 Ft
  • 2010-ben 334 385 Ft
  • 2009-ben 319 508 Ft
  • 2008-ban 407 798 Ft
Köszönjük támogatásaitokat!
 
---------------------------------------
 

 

 

 

Atlasz Sportegyesület

 

Alapszabálya

 

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint állapítjuk meg az alábbi egyesület változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

 

1. Az egyesület neve, rövidített és idegen nyelvű elnevezése, székhelye

 

1.1. Az egyesület neve

 

Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Queer Sportegyesület

 

1.2. Az egyesület rövidített elnevezése

 

Atlasz Sportegyesület

 

1.3. Az egyesület idegen nyelvű neve

 

Atlasz Sports Club

 

1.4. Az egyesület székhelye: 1111 Budapest, Budafoki út 22.

 

1.5. Az egyesület levelezési címe: 1111 Budapest, Budafoki út 22.

 

1.6. Az egyesület képviselői: az Ügyvivői Testület tagjai.

 

1.7. Az egyesület honlapjának címe: http://www.atlaszsport.hu

 

2. Az egyesület célja

 

2.1. A közhasznú egyesület célja, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer – továbbiakban LMBTQ – férfiak és nők sportolását, tömegsport rendezvényeit elősegítse, biztosítsa, szükség szerint szervezett keretet adjon, egyéni vagy csapatjátékokban, sportágakban hazai vagy nemzetközi amatőr vagy profi versenyen való részvételre felkészítsen, illetve annak feltételeit szervezett keretek között biztosítsa.

Az egyesület a fentiekben meghatározott céljai elérését biztosító feladatait a sportról szóló 2004. évi I tv. 49.§-ában meghatározott egészséges életmód és a szabadidősport, nemzetközi sport-együttműködés és testkultúra gyakorlása és fejlesztése, valamint  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 141.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségfejlesztéshez  kapcsolódóan végzi.

 

2.2. Az egyesület nyitott fajra, nemre, politikai nézetre, vallásra, szexuális irányultságra nézve. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

 

2.3. Az egyesület, működése során, tagjai igényeinek megfelelően szakosztályokat hoz létre, amelyek önálló szervezetként, de az egyesület keretén belül önálló jogi személyiség nélkül működnek.

 

2.4. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (…)

 

3. A tagsági viszony

 

3.1. Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki belépési nyilatkozatban az egyesület célját és annak alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

 

3.2. Az egyesületbe való belépés illetőleg kilépés önkéntes.

 

3.3. A tagsági jogviszony, kérelemre, az Ügyvivői Testületnek, a tagságról szóló felvételi határozatával és az első tagdíj befizetésével jön létre.

A jelölt a kérelemben jogosult megjelölni, hogy melyik (egy vagy több) szakosztályhoz kíván csatlakozni. Amennyiben a jelölt ezt kérelmében megjelölte, az Ügyvivői Testület, a tag felvételével kapcsolatos döntését megelőzően a megjelölt szakosztály, vagy szakosztályok vezetőit köteles megkeresni és azok véleményét kérni. Az Ügyvivői Testület a jelölt felvételi kérelméről a következő ülésén dönt.

 

3.4. Az Ügyvivői Testület a tag felvételét indokolt, írásbeli határozatával elutasíthatja.

 

3.5. A felvételt megtagadó határozat ellen – annak közlésétől számított nyolc napon belül – a sportegyesület Taggyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő Taggyűlésen köteles megtárgyalni.

 

3.6. Az egyesület a tag nevét, lakcímét, e-mail címét, postacímét és telefonszámát tartja nyilván, de a tag hozzájárulhat más személyes adatának nyilvántartásához is.

 

3.7. A tagsági jogviszony megszűnik: kilépéssel, kizárással vagy halállal. A tagok tudomásul veszik, hogy amennyiben tárgyévet követő év január 31-ig nem fizetik be a tárgyévet követő évre szóló tagdíjukat, akkor tagságuk megszűnik. A tagság megszűnése előtt 8 nappal írásban emlékeztetni kell erre a tagságát addig meg nem újító tagot.

 

3.8. Az egyesületből való kilépést az Ügyvivői Testület részére írásban kell bejelenteni.

 

3.9. Az egyesületből történő kizárás kérdésében – ha az alapszabály másként nem rendelkezik –  az Ügyvivői Testület indokolt, írásbeli döntéssel határoz. Az egyesületből azt a tagot lehet kizárni, aki magatartásával vagy tevékenységével az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, és egyúttal tájékoztatni kell a kizárásra irányuló eljárás indokairól, valamint lehetőséget kell a tag részére biztosítani a védelmére felhozható tények és bizonyítékok felhozására. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati jogról történő tájékoztatást. A kizárásáról rendelkező határozatot a taggal ajánlott, tértivevényes levélben, postai úton kell közölni.

(...)

3.10 A kizárás ellen annak közlésétől számított nyolc napon belül az egyesület Taggyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő Taggyűlés tárgyalni köteles. A fellebbezés elbírálásáig a tagsági jogviszony szünetel, de az Ügyvivő Testület feljogosíthatja a kizárt tagot, hogy egyes tagsággal összefüggő jogait továbbra is gyakorolja. A kizárt tag a fellebbezést elbíráló Taggyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, módot kell számára adni, hogy a kizárással kapcsolatos álláspontját kifejthesse és bizonyítékait a Taggyűlés elé tárja. Az Ügyvivői Testület és a Felügyelő Szerv tagjainak kizárása a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3.11. A tagsági jogviszonyt kizárással az egyesület Taggyűlése akkor szünteti meg, ha a tag magatartása jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sérti. A Taggyűlés kizárásra vonatkozó határozatát szintén indokolni kell, írásba kell foglalni és az indokolásnak szintén tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati jogról történő tájékoztatást és azt kézbesíteni kell a tag számára ajánlott, tértivevényes levélben.

 

3.12. Az egyesület tagjának jogai

 

a) személyesen részt vehet az egyesület Taggyűlésén, az egyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában;

b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

c) választhat és választható az egyesület szerveibe (az egyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható);

d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban;

e) használhatja szakosztályainak megfelelően az egyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti az egyesület szakembereinek a segítségét;

f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

 

3.13. Az egyesület tagjának kötelességei

 

a) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása;

b) az egyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;

c) sportemberhez méltó, sportszerű magatartás mind egyesületi tevékenységében, mind azon kívül;

d) felelősségteljes magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken;

e) a megállapított tagdíj megfizetése;

f) az egyesület vagyonának megóvása

 

4. Az egyesület szervezeti rendje

 

4.1. A Taggyűlés

 

4.1.1. Az egyesület döntéshozó szerve a tagok összessége. A Taggyűlést szükség szerint, de legalább évenként egy alkalommal kell összehívni. A Taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság, vagy az alapszabály másutt elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – ezt kéri. A rendkívüli Taggyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti.

 

4.1.2. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az évi költségvetés elfogadása;

c) a tagdíj mértékének megállapítása;

d) az Ügyvivői Testület éves beszámolójának elfogadása;

e) az egyesület átalakulásának, úgyszintén a tagok által az egyesület megszűnésének kimondása;

f) a közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály vagy a Taggyűlés a kizárólagos hatáskörébe utal.

h) Az Ügyvivői Testület és a Felügyelő Szerv tagjainak megválasztása, visszahívása, kizárása.

i) A Taggyűlés az Egyesület tagjai közül az Egyesület pénzügyeiért felelős személyt választ. A Pénzügyi felelős feladata a tagsági ügyek kezelése, intézése, tagnyilvántartás vezetése, valamint az Egyesület házipénztárának vezetése és bizonylatolása. Folyamatos kapcsolatban áll az Ügyvivői Testülettel, tevékenységével támogatja az Ügyvivői Testületet. A Pénzügyi felelős kinevezése egy évre szól, tisztségében újraválasztható.

j) az egyesület az éves beszámolóját az általános szabályok (Ectv.) szerint fogadja el.

 

4.1.3. A Taggyűlés összehívása

 

a) A Taggyűlést – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – az Ügyvivői Testület írásban hívja össze, és gondoskodik annak lebonyolításáról.

b) A meghívónak tartalmaznia kell a Taggyűlés helyét, tervezett napirendi pontokat, továbbá azt a tagokhoz intézett felhívást, hogy a Taggyűlés időpontját megelőzően 3 nappal jogosultak a meghívóban nem szereplő napirendi pontok felvételét kérni.

A meghívót a tagokhoz kitűzött időpontot megelőzően legalább 15 nappal kell írásban megküldeni, figyelemmel az Alapszabály 8.3 pontjára. Amennyiben a tervezett napirendi pontokhoz írásbeli előterjesztés vagy más segédanyag készült, úgy a meghívóban erre utalni kell és meg kell jelölni azt az időpontot, helyet vagy módszert, amely alapján a tagok ezeket az anyagokat megismerhetik.

A Taggyűlésen a megjelent tagok közül meg kell választani annak tisztségviselőit, a Taggyűlés Levezető Elnökét, a jegyzőkönyv hitelesítőit továbbá két szavazatszámlálót. A Taggyűlésen elhangzottakról, különösen ide értve az egyesület döntéseit és határozatait, írásos jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Taggyűlés Levezető Elnöke vezet és rajta kívül a Taggyűlésen megválasztott két tag hitelesít.

c) A Taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A Taggyűlés  határozatait – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több, mint felének egyező szavazatával hozza. A szavazatokat a szavazatszámlálók számolják meg, a szavazás eredményét a Levezető Elnök hirdeti ki.

Ha a Taggyűlés a megjelentek száma miatt nem határozatképes, az eredeti Taggyűlés időpontját követő 8 napon belüli időpontra összehívott póttaggyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a tényt, valamint a póttaggyűlés helyszínét és időpontját az eredeti meghívóban közölni kell.

d) A Taggyűlésen elektronikus (on-line, telefon vagy videokonferencia) jelleggel a személyes jelenlétében akadályoztatott tag tanácskozási joggal vehet részt.

e) A Taggyűlés, személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.

f) A Taggyűlés ülése és határozatai nyilvánosak. A határozatokat a Taggyűlésen nyilvánosan kell kihirdetni és az Ügyvivői Testületnél, előzetes bejelentést követően azokat korlátozás nélkül lehet megtekinteni. Az Egyesület döntéseit a honlapján nyilvánosságra hozza.

g) A Taggyűlés és a Felügyelő Szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója (…), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

- illetve az Ectv. 38.§-a alapján bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

h) Az Ügyvivő Testület köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, s ezesetben tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni;

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

4.2. Az Ügyvivői Testület

 

Az Ügyvivői Testület az egyesület ügyvezető szerve.

 

4.2.1. Az Ügyvivői Testület feladat- és hatáskörébe tartozik:

 

a) az egyesület operatív vezetése két Taggyűlés közötti időszakban. Ennek keretében dönt mindazon kérdésekben, melyek nem tartoznak az alapszabály szerint a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket az alapszabály, vagy a Taggyűlés nem utalt a Taggyűlés, vagy más szervének hatáskörébe.

b) az egyesület rendes és rendkívüli Taggyűlésének összehívása;

c) a taggyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése;

d) az egyesület gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása;

e) az éves költségvetés és beszámoló tervezetének elkészítése;

f) az egyesület adminisztratív feladatainak ellátása;

g) az egyesület éves programjának kidolgozása;

h) tagok felvételének és kizárásának elbírálása;

i) döntés a szakosztályok létrehozásáról és a szakosztályok tagfelvételi kérelmeiről, a szakosztályvezetők megbízásáról és felmentéséről;

j) gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat;

k) dönt mindazon kérdésekben, melyet az alapszabály hatáskörébe utal.

 

4.2.2 Az Ügyvivői Testület tagjai, a képviseleti jog

 

a) Az Ügyvivői Testület három ügyvivőből áll, akiket a Taggyűlés egy évre, titkos szavazással választ meg.

b) Ügyvivő csak az az egyesületi tag lehet, aki megfelel a Ptk. 3:22. §-ában meghatározott feltételeknek.

c) Az ügyvivők tisztségükben újraválaszthatók.

d) Az ügyvivői testületi tagság megszűnik a mandátum lejártával, lemondással, visszahívással, kizárással vagy halállal.

A lemondást írásban kell a hivatalban maradt ügyvivők, ennek hiányában a Felügyelő Szerv részére bejelenteni.

A Taggyűlés visszahívhatja azt az ügyvivőt, aki magatartásával az egyesület céljait veszélyezteti, vagy az alapszabály rendelkezéseit egyébként megszegi. A visszahívásra összehívott Taggyűlés lebonyolítására az általános szabályok az irányadók.

 

Az Ügyvivői Testületnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.  (...)

 

Az egyesület képviselői az Ügyvivői Testület tagjai. Képviseleti joguk önálló.

 

Az Ügyvivői Testület rendelkezési jogot adhat a Pénzügyi felelősnek az egyesület bankszámlái felett. A bankszámlák feletti rendelkezéshez az Ügyvivői Testület két tagjának, vagy az Ügyvivői Testület egy tagjának és a Pénzügyi felelősnek az együttes aláírására van szükség.

 

A bankszámlák feletti rendelkezési jog az Ügyvivői Testület által bankhoz benyújtott nyilatkozattal és a rendelkezési jog bank által bejegyzett törlésével szűnik meg.

 

4.2.3. Az Ügyvivői Testület működése

 

a) Az Ügyvivői Testület üléseit szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel tartja.

b) Az Ügyvivői Testület ülései bármely tag számára nyilvánosak.

c) Az ülések összehívása, előkészítse és levezetése, az ott elhangzottaknak – különös figyelemmel a döntésekre – rögzítése, az Ügyvivői Testület által megbízott ügyvivő kötelezettsége. Amennyiben az Ügyvivői Testület erről nem gondoskodott, úgy e feladatokat a legidősebb ügyvivő végzi.

d) Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Ügyvivői Testület tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Ügyvivői Testület rövidebb határidőt is megállapíthat. Az ügyvivői testületi ülést külön összehívás nélkül akkor is szabályszerűen összehívottnak kell tekinteni, ha minden ügyvivő jelen van, és a napirendi pontok megtárgyalása és az ügyvivői testületi ülés megtartása ellen egyetlen ügyvivő sem tiltakozik.

e) Az Ügyvivői Testület határozatait a jelenlévők több mint felének egyező igenlő szavazatával hozza. Az ülések határozatképesek, ha azokon az ügyvivők több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ügyvivői testületi ülést három napon belül ismételten össze kell hívni.

f) Az Ügyvivői Testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat. Az Ügyvivői Testület határozatairól az érintetteket tájékoztatni kell írásban. Az Ügyvivői Testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek bármely tag számára nyilvánosak.

g) Az Ügyvivői Testület döntésében nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

4.3. A szakosztályok

 

4.3.1. Az egyesület a céljait szakosztályok kialakításával éri el, a szakosztályok sportáganként szerveződnek. A szakosztályokat az Ügyvivői Testület határozatával hozhat létre. A szakosztályokhoz való csatlakozás tárgyában az Ügyvivői Testület határozattal dönt, a szakosztályvezető véleményének kikérése után. A szakosztály nem önálló jogi személy. Az egyesület a szakosztályokat szakosztályvezetők által működteti, akiket az Ügyvivői Testület bíz meg és ment fel, működéséért a Taggyűlés mellett az Ügyvivői Testületnek is felelős. A szakosztályvezető személyére a szakosztály tagjai a szakosztály létszámának legalább felének és plusz egy fő egyetértésével tesznek ajánlatot.

 

4.3.2. A szakosztályvezető jogai és kötelezettségei:

 

a) tanácskozási joggal részt vehet az Ügyvivői Testület ülésein;

b) megszervezi és koordinálja a szakosztály működését;

c) gondoskodik a szakosztály érdekképviseletéről;

d) elkészíti a szakosztályra vonatkozó éves költségvetés tervét, programnaptárat és beszámolót;

e) Az Ügyvivői Testülettel való megállapodást követően saját szakosztályi forrásokat teremt elő;

f) a tagok szakosztályhoz való csatlakozása kérdésében konzultációs jogot gyakorol;

g) ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel az Ügyvivői Testület megbízza;

h) beszámol a szakosztály működéséről, a szakosztály programjairól és terveiről.

 

4.4. A Felügyelő Szerv

 

a) A Taggyűlés háromtagú Felügyelő Szervet választ egy évre.

A Felügyelő Szerv tagja az egyesület Ügyvivői Testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

b) A Felügyelő Szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Ügyvivői Testülettől jelentést, továbbá a munkavállalóktól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

c) A Felügyelő Szerv köteles az Ügyvivői Testületet illetve a Taggyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

d) Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Ügyvivői Testület vagy a Taggyűlés) a Felügyelő Szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Szerv maga is jogosult.

e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

A felügyelő szervi tagság megszűnik: halállal, kilépéssel, kizárással vagy visszahívással. A Felügyelő Szerv kilépésére, kizárására és visszahívására az ügyvivőre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

4.5 Közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

 

5. Az egyesület gazdálkodása

 

5.1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

 

5.2 Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet, vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet. (...)

 

5.3. Az egyesület, a vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú célokra fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a Taggyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

 

5.4. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

5.5. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

5.6. Az egyesület, a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; továbbá az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

 

6. A közhasznúsági melléklet

 

6.1. A közhasznúsági melléklet

 

a) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

b) A közhasznúsági melléklet elfogadása a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

c) A közhasznúsági melléklet tartalmi elemeit az Ectv 29. §-a határozza meg.

d) A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

7. Az egyesület megszűnése

 

 

 

7.1. Az Egyesület megszűnhet Ptk. szerinti jogutódlással, ebben az esetben azonban más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekké válhat szét.

 

Az egyesület megszűnik jogutód nélkül akkor is, ha a tagok kimondják a megszűnését.

 

Az Egyesület megszűnésének feltétele, hogy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból az Egyesületet törli.

 

7.2. Megszűnés esetén – a hitelezők kielégítése után – a vagyonról a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Egyéb rendelkezés hiányában az egyesület megszűnés után fennmaradó vagyonát mindenkor az LMBT(Q) önszerveződések támogatására kell fordítani.

7.3. Mivel az Egyesület sportegyesület, ezért az 2004. évi I. törvény alapján az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

 

Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy az Egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

Az egyesületre a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárás során az Ectv. szabályait kell alkalmazni, és a Ptk. 3:48§ (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

 

 

8. Vegyes és záró rendelkezések

 

8.1. Összeférhetetlenségi szabályok:

 

8.1.1 Nem lehet az egyesület Felügyelő Szervének tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az egyesület Ügyvivői Testületének tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

8.1.2. Nem lehet ügyvivői testületi tag az a személy, más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Ügyvivői Testület tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

8.2. A Határozatok, nyilvánosság, döntések közlése

 

8.2.1. A testületi szervek döntését az Ügyvivői Testület nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát. Az Ügyvivői Testület gondoskodik a szervezet döntéseinek tagokkal való közléséről  írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit az egyesület által működtetett elektronikus levelezőlistán (melyhez minden tag hozzáférése biztosított az Ügyvivő Testület által) is közölheti tagjaival és a weboldalán nyilvánosságra hozza. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, az Ügyvivő Testülettel előre egyeztetett időpontban és helyen. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

8.2.2. Ha az egyesület szervének (Taggyűlés, Felügyelő Szerv, Ügyvivői Testület vagy szakosztály) határozata, döntése valamely tagjelöltet, tagot, annak jogait vagy kötelezettségeit személyében is érint, avagy kívülálló harmadik személyt (összefoglalva: érintett) érint a határozatot, döntést az érintettel – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – írásban, ajánlott, tértivevényes levélben, postai úton közölni kell.

 

8.3. Elektronikus kapcsolattartás

 

Az egyesület tagja és az egyesületbe felvételét kérő személy (jelölt) az Ügyvivői Testülethez intézett írásbeli nyilatkozatában kérheti, hogy az egyesület vagy annak valamely szerve határozatait, döntéseit és egyéb küldeményeit az általa megjelölt elektronikus postacímre küldje (Elektronikus kapcsolattartás). Az elektronikus kapcsolattartásnak is igazolható módon kell történnie.

Amennyiben a testületi szervek az egyesület hivatalos weboldalán teszik közzé döntéseiket, úgy erről a tényről kötelesek a tagokat az általuk megjelölt címen (levelezési cím vagy elektronikus postacím) értesíteni.

 

Ebben az esetben az érintett nem hivatkozhat arra, hogy részére a határozatokat vagy egyéb küldeményeket nem postai úton kézbesítették. Elektronikus kapcsolattartás esetén az egyesület az elektronikus küldemény elküldésének megtörténtét köteles rögzíteni és azt regisztrálni.

 

A tag kizárásról szóló határozat elektronikus módon nem kézbesíthető.

 

8.4. Az egyesületi tag bejelentett adatainak (név, lakcím, e-mail cím, postacím, telefonszám) megváltozását az érintett köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén alappal nem hivatkozhat arra, hogy részére a határozat, döntést vagy egyéb küldemény megküldésre nem került.

 

8.5. Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja - az egyesületen belül rendelkezésre álló jogorvoslati út kimerítése után - kérheti a bíróságtól a tagok vagy az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A végleges határozatot, annak közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszék előtt keresettel lehet megtámadni.

 

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Budapest, 2014. december 20.

 

 

Atlasz Sportegyesület
1111 Bp., Budafoki út 22.
Új bankszla: Raiffeisen Bank Zrt. 
12010532-01445130-00100003
Adószámunk: 18183722-1-43
E-mail: info@atlaszsport.hu